A kézvédő eszközök közé az egyujjas, a két- és a háromujjas, valamint az ötujjas kesztyűket, a kar- és az alkarvédőket, a csuklószorítókat, az érmelegítőket, és az ujj-, illetve a vállvédőket soroljuk.
A védőkesztyűk kiválasztásánál ezeket szempontokat illik figyelembe venni:
- Veszélyek: az ártalom típusa és mértéke, különös tekintettel azok egyidejű jelenléte,
- a kézben tartott tárgy formája, mérete, anyaga, felülete
- a környezet hatása.
- mechanikai hatások: koptató, szúró, vágó, szakító hatás, rezgések
- a szélsőséges hőhatások sugárzó és kontakt formában
- elektromos jelenségek, így az áramütés, az ívhatás, a statikus töltés
- biológiai tényezők.
- vegyi ártalmak: savak, lúgok, maró anyagok, zsírok, olajok, szerves oldószerek, mérgek
A kézvédelemre vonatkozó legáltalánosabb szabványok:
|
Szabvány |
Szabvány meghatározása |
|
MSZ EN 374-1 |
Védőkesztyűk vegyszerek és mikroorganizmusok ellen. 1. rész: fogalommeghatározások és teljesítmény követelmények |
|
MSZ EN 374-2 |
Védőkesztyűk vegyszerek és mikroorganizmusok ellen. 2. rész: a behatolási ellenállás meghatározása |
|
MSZ EN 374-3 |
Védőkesztyűk vegyszerek és mikroorganizmusok ellen. 3. rész: a vegyszerek átbocsátásával szembeni ellenállás meghatározása |
|
MSZ EN 388 |
Védőkesztyűk mechanikai kockázatok ellen. |
|
MSZ EN 407 |
Termikus kockázatok (hő és/vagy tűz) ellen védő kesztyűk. |
|
MSZ EN 420 |
Védőkesztyű. Általános követelmények és vizsgálati módszerek |
|
MSZ EN 60903 |
Feszültség alatti munkavégzés. Szigetelő anyagú kesztyűk (IEC 60903:2002 2003. évi helyesbítés, módosítva) |
