A kézvédő eszközök közé az egyujjas, a két- és a háromujjas, valamint az ötujjas kesztyűket, a kar- és az alkarvédőket, a csuklószorítókat, az érmelegítőket, és az ujj-, illetve a vállvédőket soroljuk.

A védőkesztyűk kiválasztásánál ezeket szempontokat illik figyelembe venni:

  • Veszélyek: az ártalom típusa és mértéke, különös tekintettel azok egyidejű jelenléte,
  • a kézben tartott tárgy formája, mérete, anyaga, felülete
  • a környezet hatása.
  • mechanikai hatások: koptató, szúró, vágó, szakító hatás, rezgések
  • a szélsőséges hőhatások sugárzó és kontakt formában
  • elektromos jelenségek, így az áramütés, az ívhatás, a statikus töltés
  • biológiai tényezők.
  • vegyi ártalmak: savak, lúgok, maró anyagok, zsírok, olajok, szerves oldószerek, mérgek

A kézvédelemre vonatkozó legáltalánosabb szabványok:

Szabvány 

Szabvány meghatározása

MSZ EN 374-1

Védőkesztyűk vegyszerek és mikroorganizmusok ellen. 1. rész: fogalommeghatározások és 

teljesítmény követelmények

MSZ EN 374-2

Védőkesztyűk vegyszerek és mikroorganizmusok ellen. 2. rész: a behatolási ellenállás 

meghatározása

MSZ EN 374-3

Védőkesztyűk vegyszerek és mikroorganizmusok ellen. 3. rész: a vegyszerek átbocsátásával 

szembeni ellenállás meghatározása

MSZ EN 388

Védőkesztyűk mechanikai kockázatok ellen.

MSZ EN 407

Termikus kockázatok (hő és/vagy tűz) ellen védő kesztyűk.

MSZ EN 420

Védőkesztyű. Általános követelmények és vizsgálati módszerek

MSZ EN 60903

Feszültség alatti munkavégzés. Szigetelő anyagú kesztyűk (IEC 60903:2002 2003. évi helyesbítés, módosítva)

img_divider

Felkeltettük érdeklődését? Vegye fel velünk a kapcsolatot.